Felföldi levelek

Az Ifjú Szivek Táncszínház Felföldi levelek c. egész estét betöltő műsora 2005-ben készült. Az ősbemutatóra még ez évben, az együttes fenállásának 50. évfordulóján került sor a pozsonyi Hviezdoslav Színházban.

A Felföldi levelek a történelmi Magyarország északi részének, a mai Szlovákia területének hagyományos tánckultúráját mutatja be Bartók Béla, Kodály Zoltán, Petőfi Sándor és Márai Sándor írásainak felhasználásával. Hégli Dusan a zeneszerző–gyűjtő, költő és író szemén keresztül láttatja a 19–20. század fordulójának és a múlt század első évtizedeinek Felföldjét. Az elhangzó levelekben a szerzők gyűjtő munkáikról, utazásaikról, valamint a területhez, az ott élőkhöz fűződő viszonyukról vallanak.

„Mindig is foglalkoztatott, hogy ne csak előadjuk, hanem meg is értsük egy-egy vidék, tájegység táncát, hiszen a hiteles előadáshoz az is hozzátartozik, hogy a táncanyag elsajátítása mellett minél jobban ismerjük azt a kort, azt a környezetet, amiben az adott táncot járták. Így jutottam el Kodály naplójához is, amiben a zeneszerző Nyitra és Gömör megyei népdalgyűjtései során készített jegyzetei olvashatók. Ezek olyan érdekesnek bizonyultak, hogy elhatároztam, felkutatok minden olyan írásos nyomot, ami egy-egy híres magyar alkotó szemszögéből mutatja be a felföldi falvak közösségét, énekeit, illetve szokásait. Bartók 1909-ben népdalgyűjtő körúton járt a Felföldön, és élményeit, megfigyeléseit szintén papírra vetette. Petőfi pedig 1845-ben járta be az egész Felvidéket, amiről útinaplójában – az utazás élményét kiváló korrajzzal, történetekkel fűszerezve – számolt be. Márai Sándor tudósításai, leírásai szintén magával ragadóak és gondolatébresztők. A Felföldi levelek célja, hogy felidézze azt a kort, azt a hangulatot, amelyben az egyes táncokat táncolták. Bízunk benne, hogy az irodalmi szemelvények által nemcsak színes, de emberközeli képet is tudunk mutatni a kor Felföldjéről."
(Hégli Dusan, az együttes művészeti vezetője)
(Kaszás Péter: Felföldi levelek. Magyar Nemzet, 2005.07.17.)

A műsorban magyar, szlovák, cigány, zsidó zenék és táncok kerülnek bemutatásra, hűen tükrözve a terület etnikai sokszínűségét. Földrajzi és tánctörténeti szempontokat figyelembe véve járja be a történelmi Felföld vidékeit, érzékeltetve az egyes nemzetek tánckultúrájának egységességét. A táncok, tánctípusok közti eltérések oka nem a nemzetiségi különbségekben rejlik: a reformkor utáni táncdivat, a csárdás, a verbunk inkább a felföld déli, magyarok lakta vidékén hódított, míg a divatáramlat gócpontjától távolabb eső északi, szlovákok lakta területeken az ősibb forma – mint az ugrós, az eszközös, a fegyvertáncok vagy a forgatós táncok fejlettebb formái – is megmaradt.

A műsor azonban nem csupán a levelek néptánc-illusztrációja: a zene, tánc, viselet, színpadkép és gondolatiság egymást erősítve és kiegészítve átgondolt, egységes dramaturgiai szerkezetben valósulnak meg.

Időtartam: 70 perc

Bemutató dátuma: 
2005. október 22., Pozsony, Hviezdoslav Színház
„Rendkívül érdekes számomra, mit láthattak, hogyan írtak a táncról, a zenéről, az emberekről és a vidékről. Nagyon erős hangulatiságot sugároznak e levelek. Azokat olvasva, illetve hallgatva, majd utána az adott terület táncát látva élővé válnak a szövegek, el tudjuk képzelni, akár láthatjuk, amit ők láttak, átérezhetjük, amit érezhettek. Ezért hoztuk össze a leveleket és a hagyományos felföldi néptáncot. Bízom abban, a levelek segítenek, hogy ne csak muzeálisnak tekinthető táncok, hanem érzések, hús-vér emberek jelenjenek meg a színpadon... A hagyományos táncok bemutatása és a gondolatiság nálam nem üti egymást. Amit mi csinálunk, minden tekintetben hagyományos. Az új műsorban benne van, ami az ifjú Bartók és Petőfi volt, amik az idős falusi táncosok, a zenészek, ami én vagyok.”
Molnár Norbert: Úti jegyzetek a Felföldről, Új Szó, 2005.05.16. (idézet Hégli Dusan, az táncszínház művészeti vezetőjének nyilatkozatából)
Tánckar Fecske Renáta, Hanusz Zsuzsanna, Lépes Anikó, Rigó Marsal Edit „Dóci”, Gissela Santayana Dreisziger, Varsányi Zsófi, Bitter Péter, Dreisziger Dénes, Madocsai Imre, Magyarics Attila, Oláh Attila, Reicher Richard
Zenekar Koncz Gergely – hegedű, Mester László „Pintyő” – brácsa, Lieber Endre – cimbalom, Lelkes Tibor – nagybőgő
A műsorban elhangzó szövegrészeket előadták Molnár Norbert, Korpás Árpád, Gál Tamás, Gazdag József
Zenei szerkesztés Koncz Gergely, Hégli Dusan
Munkatársak Vlado Michalko, Reicher Richárd, Varsányi Zsófi
Koreográfus asszisztens Lépes Anikó
Rendező, koreográfus Hégli Dusan