Finomhangolás Avignonban - 1. rész - Megérkezés

Színház, kávézó, kocsma, templom - ez Avignon óvárosa, a Rhône folyó partján fekvő több kilométer hosszú várfallal körbevett UNESCO világörökség. A város, amely volt már önálló köztársaság, pápai székhely és Európa kultúrális fővárosa, évente egyszer a színházak mennyországává és a világ kultúrális központjává válik egy teljes hónapra. Így lesz ez idén is, azzal a számunkra jelentős különbséggel, hogy idén először Szlovákiából is van résztvevője az avignoni fesztivál Off programjának. Az Ifjú Szivek Táncszínház a Dusan Hégli Company-val közösen egy hónapon át minden nap színpadra lép az Finetuning előadással az Espace Alya színházban.

Négytagú, kis technikai csapatunk érkezik meg előfutárként Avignonba. Szállás híján, amelyet csak este vehetünk át, rögtön igénybe vesszük a város által kínált négy fajta intézmény egyikét. A kávé keserű, a víz pedig üditő a 35 fokos hőségben. Kilátás az avignoni operára és az előtte körbe-körbe forgó és zenélő, mára már szimbolikussá vált carrouselre némiképp feledteti az iszonyú fáradtságot, amely egyre inkább maga alá gyűr bennünket a végtelennek tűnő 18 órás autóút után. “Merci” - ez a legtöbb, amit most franciául ki tudtam préselni magamból, pedig azért készültem pár kávéházi fordulattal. Este hét. Találka Beával, francia menedzserünkkel, és a szállásadókkal. Az házhoz érve szembesülnünk kellett a ténnyel, hogy rajtunk és a bájosan mosolygó idős francia hölgyön, Emilien, kívül más nincs a környéken. Bea sehol. Emilie csak franciául tud, mi pedig csak franciául nem.  Érdekes, vígjátékba illő fél óra következik, de a bonjour, a sok voila és a hangsúlyok alapján szívélyes fogadtatásban részesülünk. Mondtuk is, merci, újra meg újra. Végül megjön Bea, tisztázzuk kik és mik vagyunk. Beköltözünk. Végre zuhany, végre vízszintes testhelyzet! Kiütve zuhanunk az ágyba, hogy kipihenjük az utazás, a hőség és lejárt kilométerek fáradalmait. Alvás. Jobban mondva jó lett volna egy nagyot aludni.

Ki hitte volna, hogy Franciaország déli részén, a gyönyörű napsütésben és a levendula-ültetvények szomszédságában is élnek szúnyogok? Ráadásul hatalmasak és sokan vannak. Valószínű, a Rhone, amely festőien kettészeli a várost, kényelmes otthont is ad a fenevadaknak is. Persze, logikus a szúnyog nem ismer határokat. Moustiques sans frontières. Hoztunk magunkkal egy teljes mikrobusznyi technikát, csak épp elektromos szúnyogirtónk nincs. Észveszejtő koncert veszi kezdetét. Merde!

Reggel hatig vergődünk, aztán úgy döntünk, elég a zenéből! Mennyei croissant és egy életmentő erős fekete az átszenvedett éjszaka jutalma. Elsőként érkeztünk a Espace Alya udvara elé, amelynek kapuja még zárva. Negyed órán belül négy kisbusz gyűlt össze az egysávos kis utcán félrehúzodva, szorosan a betonkerítéshez. A többi társulat. Laza ismerkedés, újfent bonjour es voila, majd kinyílnak a kapuk, a sóförök ügyes manőverezéssel begurulnak az udvarra. Rövid várakozás után megjelent a szinház és a fesztivál igazgatója, Raymond Yana, aki üdvözölte a körülbelül egy tucatnyi társulatot, akiket beválogattak az Espace Alyaba idei műsorába. Nyolctól délután négyig kapunk időt, hogy beszereljük a hang és a fénytechnikát, megismerkedjünk a térrel elébe menve az előadas alatt felmerülő problémáknak. Én, talán az első óra után vesztem el fonalat: lámpák, kábelek, multikábelek, dimmerek, majd megint lámpák, és megint dimmerek… Több mint kétszáz fényvető került 9x9 méteres stage fölé. “Ha a harangok Rómába, akkor a színházi lámpák Avignonba mennek” - mondta Dusan. Mindenki mosolyog, persze ezt csak mi értjük. “Lumiére, projecteur!” - hagzik azonnal utána. Ez már mindenki számára érthető. Technikusaink, szaladnak, rutinosan veszik az akadályokat. Tizenkét órán át dolgozunk, hogy minden a helyére kerüljön. Az előkészületeknek ezzel még nincs vége, munka maradt bőven, de amit tudtunk megtettünk, a technika a helyén. Jöhet a társulat. Próba, hang- és fénybeállás, másnap nyilvános főpróba, július 6-án pedig premier, koncert, koreográfia. Finetuning.

Szöveg: Hégli Máté 
Az eredeti szöveg a VASÁRNAP (www.vasarnap.com) családi magazinban jelent meg 2016. július 19-én.